, 2021/11/22
A növényi alapú táplálkozás egészséges, természetes és fenntartható. Ha tudatosan táplálkozol, mert fontos számodra a testi-lelki harmónia, a többi élőlény és a holnap; ha hiszel benne, hogy békében kell élned a környezettel, és hogy az vagy, amit megeszel
Ha meg akarod őrizni a Földet a mai és a jövendő generációk számára úgy, ahogyan te kaptad az elődöktől, akkor a Flora útja a te utad. A sokak által károsnak tartott napraforgóolaj egyáltalán nem az ördögtől való, sőt, mértékkel fogyasztva még egészséges is: közel 70 százalékban telítetlen zsírsavakat tartalmaz, illetve antioxidáns hatású E-vitaminban is gazdag.
A napraforgó- mellett a mediterrán olívaolajat is érdemes gyakran használni a konyhában, ugyanis rákmegelőző és szívvédő hatású, de javítja a belek állapotát is, illetve táplálja a bőr és a haj szerkezetét.
Fenntarthatóság
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete előrejelzései szerint a világ népessége 2050-re 9,3 milliárdra fog nőni. Az emberek élelmezését úgy kellene megoldani, hogy a bolygó fenntarthatósága se sérüljön - ehhez elengedhetetlen a növényi étrendre való áttérés. Ha a világ teljes népessége növényi étrendet követne, akkor az élelmiszeripar okozta környezetszennyezés 2050-re 70 százalékkal csökkenne.
A hús előállításának ökolábnyoma
A legnagyobb problémát a hús előállítása - különösen a marhahúsé - jelenti, amely minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Arról nem is beszélve, hogy minél nagyobb az állattartás mértéke, annál több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, a metánkibocsátás folyamatosan nő. A metán hússzor hatékonyabban fogja fel a hőt, mint a szén-dioxid, nagyon erős az üvegházhatása, így a globális felmelegedéshez is hozzájárul. Míg 200 kilokalória marhahús előállítása 23,9 kg szén-dioxid kibocsátással jár, addig ugyanennyi búza vagy dió előállítása csupán 1 kg-ot termel.
A tejipar ökolábnyoma
Igaz, hogy a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, de még mindig jóval nagyobb, mint a gabonaféléké. Az utóbbi termesztéséhez szükséges földterület egyharmada a tejtermékek előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és feleakkora vízfelhasználással jár. Mi több, a tehéntej előállítása során majdnem háromszor annyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint a növényi alternatívák esetében.
A növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma például 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Konkrét példán keresztül ezt még jobban lehet látni: ha 1 kg vajat margarinra cserélsz, akkor megspórolsz a Földnek egy benzines autó 30 kilométeres szén-dioxid kibocsájtását, egy 6 négyzetméteres termőterületet és egy 7 perces zuhanyzásnak megfelelő vízmennyiséget.
Szezonalitás
A fenntarthatóság szempontjából az is nagyon fontos, hogy szezonálisat fogyassz, ugyanis nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán környezettudatos választásnak: ez attól függ, hogy hol és milyen körülmények között termesztették a növényt. Az avokádó és a kesudió például rendkívül vízigényes: előbbi előállításához 140-272 liter víz szükséges, utóbbi egyetlen kilogrammjához több mint négy köbméter vízre van szükség. Ráadásul ezeket távoli területekről szállítják ide, gyakran légi úton.
Épp ezért arra is figyelni kell, hogy hogy lehetőleg a közelben, helyi termelőtől, etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásárolj. Ráadásul ezek sokkal több vitamint is tartalmaznak, hiszen nem kell őket permettel kezelni vagy mesterségesen érlelni.